M�v�sznek, val�s�gos zseninek tartott�k Diort a divatvil�g bennfentesei. Igaz, nem volt k�pzett szakember, csak egy tehets�ges amat�r, aki folyamatosan tanult bele a divatszakm�ba, de kitart�s�val �s elk�telezetts�g�vel a legnagyobbak k�z� emelte mag�t. Egy-egy sikeres kollekci� ut�n �ltal�ban elvonult a nagyvil�g szeme el�l. Ebben az inspir�l� mag�nyban v�zlatrajzok sz�zait ontotta. K�zel 10 �ves vir�gkora alatt mintegy 100 ezer ruhadarabot tervezett, 16 ezer szab�smint�t felhaszn�lva - ezerhatsz�z kilom�ter anyagb�l.

Az 50-es �vekben csillaga f�nyesebben ragyogott, mint valaha. Szt�rok szab�szak�nt emlegett�k: olyan h�ress�geket �lt�ztetett, mint Ava Gardner, vagy Brigitte Bardot. 1950-ben megkapta a Becs�letrendet, �t �vvel k�s�bb pedig a Time magazin �t v�lasztotta az �v Ember�nek. Fiatal tervez�k sor�t ind�totta el a p�ly�n, el�k�sz�tve saj�t ut�dl�s�t is: 1955-ben asszisztensk�nt n�la kezdett a m�ra m�r szint�n vil�gh�r� ikon, Yves Saint Laurent is.