A mogul nyak�k rendk�v�li alkot�s sz�ntelen, �rdes gy�m�ntjaival, amelyeket az indiai Golkonda b�ny�iban tal�ltak a mogul birodalom idej�n (XVI.-XVII. sz�zad). A 28 kar�tos k�z�ps� k� az eddig ismert legnagyobb fennmaradt laposra csiszolt gy�m�nt, �s a nyakl�ncot alkot� 16-28 kar�tos gy�m�ntok alkotj�k a legnagyobb ismert, a mogul birodalomb�l sz�rmaz� laposra csiszolt gy�m�ntkollekci�t. A gy�m�ntok minden val�sz�n�s�g szerint az egyik mogul cs�sz�r tulajdon�ban voltak.

Matthew Girling, a Bonhams �gyvezet� igazgat�ja k�zlem�ny�ben r�mutatott, hogy a v�tel ir�nt nagy �rdekl�d�s mutatkozik az �kszer�sz szakma �s a potenci�lis v�s�rl�k k�z�tt is. A mogul cs�sz�rok �s a maharadzs�k sz�m�ra a dr�gak�vek min�s�ge �s m�rete mindenekfelett fontos volt, �s a laposra csiszolt gy�m�ntokat mindenekel�tt a tisztas�guk�rt �s a m�reteik�rt kedvelt�k.

Az �sszesen 96 kar�t s�ly�, laposra csiszolt gy�m�ntokb�l �ll� �kszer c�lja a k�vek sz�ps�g�nek kihangs�lyoz�sa volt an�lk�l, hogy fel kellett volna �ldozni a m�ret�ket. Az Amerikai Dr�gak� Int�zet (GIA) felt�telezi, hogy az �t, szinte teljesen sz�ntelen gy�m�ntot ugyanabb�l a krist�lyb�l v�gt�k ki. A kolumbiai smaragd f�gg�ket k�s�bb er�s�tett�k a nyak�khez, a XVIII. sz�zad v�g�n vagy a XIX. sz�zad elej�n.

Az �kszer t�l�lte a politikai rendszerek, �zl�sek �s divatok v�ltoz�s�t. Sz�mos indiai kir�lyi �kszer szenvedte meg a XIX. �s a XX. sz�zadi divatot, �jakkal cser�lt�k le vagy nyugati st�lus� brili�nssokk� csiszolt�k �t a gy�m�ntokat. A mogul birodalom gyeng�l�s�vel �s �sszeoml�s�val p�rhuzamosan sz�r�dtak sz�t vagy vesztek el a kir�lyi �kszergy�jtem�nyek darabjai.

Forr�s: hirad�.hu