Eredetileg az angol Charles Frederick Worth munk�it nevezt�k �gy, aki a 19. sz�zad k�zep�n alkotott P�rizsban.
A „haute-couture” francia kifejez�s, amelynek sz� szerinti jelent�se: „magas szab�szat”.

A franci�k csakis a magas sz�nvonal�, egyedi gy�rt�s�, nemes kivitelez�s� ruhatervez�sre, illetve az exkluz�v divatcikkekre hajland�k haszn�lni, amelyeknek minden apr� r�szlete l�nyeges. Fontos az alapanyag, amib�l k�sz�l, �s az alkot�s minden mozzanata, a tervez�asztalt�l a szab�son �t, eg�szen az utols� �lt�sekig. A „haute-couture” �lt�z�ket k�l�nlegesen finom kelm�k, �s a ruh�n alkalmazott k�zi munk�k is jellemzik.

A haute-couture azonban nemcsak m�v�szet, hanem komoly �zlet is, a lehet� legkomolyabb befektet�kkel. J�l sejtj�k, hogy a francia haute-couture divath�zak �rait nem f�ldi haland�knak tal�lt�k ki, �m javukra �rhat�, hogy kem�nyen meg is dolgoznak �rte.

Manaps�g Franciaorsz�gban a haute-couture v�dett n�vnek sz�m�t, amit csak akkor haszn�lhat egy divath�z, ha a prec�zen meghat�rozott k�vetelm�nyeknek eleget tesz. T�rt�netesen, priv�t �gyfelek sz�m�ra megrendel�sre gy�rtott, egyedi darabokat k�n�l, saj�t szab�szatot m�k�dtet P�rizsban, legal�bb 15 tag� st�bbal, valamint minden �vadban bemutat egy minimum 35 darabos kollekci�t a p�rizsi k�z�ns�gnek. Ezeket a krit�riumokat 1945-ben fektett�k le, �s az�ta sem t�rnek el t�le.

Azonban ne feledj�k el, hogy ezt a kifejez�st �ltal�noss�gban is haszn�lj�k a k�l�nleges megmunk�l�ssal k�sz�lt, egyedi gy�rt�s� divatos ruh�kra is. B�rmily meglep� is, de �ltal�nos �rtelemben ugyan�gy el�fordul a divat megannyi f�v�ros�ban, Mil�n�ban, Toki�ban, New Yorkban, R�m�ban �s Londonban is, s�t n�ha a p�rizsiak is engednek a sz�rsz�lhasogat�sb�l, �s �ltal�nos�tanak, amikor egy kifut�n megjelen� pomp�san megmunk�lt, �mde hordhatatlan, elvont m�v�szi �rt�keket k�pvisel� darabr�l besz�lnek.





Forr�s: divat.hu