Wolfgang Ley

A sv�d Margaretha Ley - az Escada meg�lmod�ja, mestere �s motorja, aki a m�rka 1976-os alap�t�s�t�l 1992-ben bek�vetkezett hal�l�ig csup�n tizenhat �ven �t �lvezhette a sok munk�val kiv�vott sikert - nemcsak a form�k �s a kelm�k, hanem a piac m�gusa is volt.

Margareth�t a h�zass�g vezette N�metorsz�gba, ahol f�rj�vel, a kiv�l� �zleti �rz�kkel meg�ldott Wolfganggal egy�tt c�ltudatosan �p�tette fel a M�nchen melletti Dornachban az Escada c�get. Hasonl�an az amerikai Donna Karan m�rka-birodalm�hoz, ez m�r nem klasszikus �rtelemben vett divath�z, hanem modern v�llalkoz�s, amelynek csup�n egyik kulcsszava a divat. A m�sik - cseppet sem kev�sb� hangs�lyos jelsz� - a mindenkor a piaci ig�nyeket gondosan felm�r�, s a keresletre gyorsan �s �rz�kenyen reag�l� marketing. �m e h�v�s kalkul�ci� mit sem von le az Escada nevet - amelyet egy spanyol versenyl�t�l vettek k�lcs�n �vez� var�zslatb�l. S�t, �j, izgalmas �s a leg�jabb kor divatj�nak t�rt�net�ben mindenk�ppen k�l�n figyelemre m�lt�, saj�ts�gos patin�val gazdag�tja a luxusban gondolkod� n�k sz�m�ra kre�lt m�rka k�p�t.

Az Escad�nak ugyanis siker�lt az addig csaknem lehetetlen: vil�gh�r�v� tenni a h�v�s, visszafogott, eszk�ztelen divatot.
Ley�k el�tt e k�s�rletben sokan elv�reztek, s ut�nuk is csak kevesen ism�telt�k meg a nagy mutatv�nyt. Az haute couture m�faj�ban a n�met piac egy�bk�nt sem k�nny� startk�: saj�t m�rkan�vvel csak a nyolcvanas �vek elej�n el�rukkol� fotog�n f�rfisz�ps�g, Wolfgang Joop! �rt el nemzetk�zi sikert. A kirobban�an tehets�ges hamburgi sz�let�s� Karl Lagerfeldnek azonban P�rizsba, Balenciaga m�hely�be kellett mennie, hogy kipr�b�lja, megform�lja �s cs�csra vigye mag�t. Jooppal �s Lagerfelddel szemben a N�metorsz�gb�l startol� tervez�k jobb�ra a belf�ldi klient�r�ra �s a P�rizsba j�r� amerikaiakn�l l�nyegesen szolidabban k�ltekez� eur�pai vev�kre

A "nagy h�z" - azaz a fizet�k�pes kereslet kr�mje sz�m�ra egyedi modelleket felvonultat�, l�tv�nyos bemutat�k helyett m�r a kezdetekt�l szigor�an sz�ri�kban gondolkod� kereskedelmi m�rkak�nt fell�p� Escada j� id�ben �s j� ir�nyban startolt a hetvenes �vek v�g�n mag�ra tal�l�, �s divat nemzetk�zi piac�n is hely�t keres� N�metorsz�gban. Margaretha a modern gondolkod�s�, gazdags�gukat �s szabads�gukat a vil�gnak megmutatni k�sz, felel�s munk�jukban egy�nis�gg� �rett n�ket vette c�lba. �s telibe - vagyis az �zletasszonyok �s a �zletember-feles�gek �zl�s�nek kell�s k�zep�be - tal�lt.

Margaretha Ley designerk�nt t�k�letesen tiszt�ban volt azzal, hogy a hetvenes-nyolcvanas �vek divatja m�r a ruha visel�j�nek, s nem pedig tervez�j�nek �nmegval�s�t�s�r�l sz�l. Felismerte �s elfogadta, hogy a k�z�ns�g kimondatlan "parancsa" minden m�sn�l meghat�roz�bb. C�ltudatosan - �s sokszor mer�sz sz�nekkel �s form�kkal nem kev�s kock�zatot v�llalva - az �lt�zk�d�sben is az �nkifejez�s �j �tjait keres� n�k k�p�re form�lta a m�rka arculat�t. Az Escada-�lt�z�k visel�je nem affekt�l, nem bizonytalankodik, �rdek�rv�nyes�t� k�pess�g�vel uralja az �let minden ter�let�t. Mindez �j design-filoz�fi�t k�vetelt: az addig t�l�rt�kelt romantika hely�be Margaretha Ley tervez�i fant�zi�j�b�l m�s, nem kev�sb� cs�b�t�, ugyanakkor korszer�bb st�lusform�l� elemek pattantak el�. Els� helyen az �lt�z�k seg�ts�g�vel is nyilv�nval� �rt�kk� emelte az �zleti �s t�rsadalmi sikert, amelyre az Escada-ruh�k visel�i nemcsak v�gynak �s tisztelnek, hanem - b�rmi �ron (t�bbek k�zt az Escada kollekci�k beszerz�s�vel is) - el is �rnek.

A m�ig �l� Escada-image k�tlelk�: egyik eg�j�t az egyszer�, vil�gos, �ttekinthet� szab�svonal (�s a vele egy�tt j�r� k�nyelem) adja, a m�sikat a modelleket messzir�l felismerhet�v� tev�, nagyon rafin�lt, de mindig az �gynevezett j� �zl�s hat�rain bel�l marad� hars�nys�g. Amely pontosan el�g ahhoz, hogy a hat�rozottan �s hosszasan mag�ra vonja a figyelmet, ugyanakkor soha nem t�l sok ahhoz, hogy provok�lja - a klasszikus elveken csiszol�dott - polg�ri �zl�st. A m�rka e k�t szem�lyis�g�t mindenki sz�m�ra megfellebbezhetetlen �rt�k: a min�s�g felt�tel n�lk�li tisztelete foglalja harmonikus keretbe. A m�rka legjellegzetesebb term�keit mindm�ig sz�mos, patikam�rlegen adagolt izgalmas bels� ellentmond�s �lteti, s teszi k�v�natoss�: a mozgalmas anyaghaszn�lat, a megh�kkent� sz�nt�rs�t�s, a burj�nz� d�sz�t�s els� pillant�sra sokszor elt�lzottnak, a m�sodikra azonban m�r ink�bb k�nyeztet�en gazdagnak, barokkosan �rad�nak, rafin�ltan kifinomultnak t�nik.

M�rpedig �ppen �gy, ahogyan a megalkuv�st nem ismer� min�s�g, a kifinomults�g is minden egyes Escada-darab eset�ben v�resen komolyan veend�. Margaretha Ley a min�s�g megsz�llottja volt: kis- �s nagysz�ri�s modelljeit egyar�nt �gy dolgoztatta ki, mintha egyedi k�zi munk�val k�sz�ltek volna. Az illeszt�sek pontoss�ga, a kifog�stalan varr�svonalak - egy�ltal�n: a mindig hib�tlans�gra t�rekv� perfekcionizmus jellemzi a m�rka term�keit. Az els� l�pcs� az ig�nyes anyagv�laszt�s.

Margaretha Ley j�l tudta, hogy a magas j�vedelm� - �s nem mell�kesen: saj�t j�vedelm�, azaz d�nt�seket hoz�, ig�nyes, s �gy az �v�hez nagyon hasonl� t�rsadalmi helyzet� - n�k mindig m�lt�nyolj�k a nemes kelm�k luxus�t. A pillek�nny� szupersz�zas tiszta gyapj�sz�vetet, a val�di tiszta selymet, a nemes brok�tot, a k�l�nleges csipk�t, a prec�z h�mz�st. Akkor is, ha csak egy "egyszer�" s�t�tk�k koszt�mr�l van sz�. Legend�s navy-kollekci�it nemcsak a csillog� aranygombok vagy az egy id�ben szinte a m�rka embl�m�j�nak sz�m�t� tenger�szeti ir�nyt�t �s haj�korm�nyt �br�zol� h�mz�sek emelt�k a finomkonfekci� legfels�bb kateg�ri�j�ba, hanem a pillek�nny�, nem gy�r�d�, formatart� �s soha ki nem f�nyesed� sz�vetek is.

Mindemellett persze - hiszen saj�t �let�k t�rt�net�ben mindannyian abszol�t f�szerepl�k, mi t�bb: val�di szt�rok - az Escada-v�s�rl�k nem kev�sb� m�lt�nyolj�k, s�t ki is k�vetelik, hogy b�rhov� bel�pve minden szem azonnal r�juk szegez�dj�k. Minden minimalizmusa ellen�re Margaretha Leyt aligha lehetne visszafogott tervez�nek nevezni, hiszen egy id�ben � tervezte a legr�videbb miniszokny�kat �s a legmagasabb sark� cip�ket.

Az Escada nagy st�luskorszakait v�r�s �s pink, fekete �s arany, s megannyi m�s mozgalmas sz�nkokt�l tette eml�kezetess�: a sziv�rv�nyos karakter a parf�m�k csomagol�s�ban �rte el cs�cspontj�t. A m�sik jelent�s vonulatot a gyakran ugyancsak ragyog� arany vagy ez�st h�mz�sek, r�t�tek, k�l�nleges gombok �s sujt�sok f�mjelezt�k. De a m�rka asszonya a klasszikus fekete-feh�r kontrasztb�l vagy az igaz�n sportosan szolidnak gondolt matr�zst�lusb�l is el� tudta var�zsolni a k�l�n�s, izgat�, csak az Escad�ra jellemz� szexis t�bbletet. Minden ir�nia n�lk�l mondhatjuk: az a m�rka l�nyeg�ben a dolgoz� n� praktikusan struktur�lt, �s ig�nyes, ugyanakkor l�tv�nyos ruhat�r�t �ll�totta a k�z�ppontban. M�s k�rd�s, hogy annak a n�nek, aki ezt a divatot v�lasztja, a maga poz�ci�j�ban ugyanolyan kiv�l�nak kell lennie, mint az Escada ruh�knak. M�sk�nt aligha tudn� megfizetni a brand �rt�keit.

Az innov�ci� a technol�gi�ban is t�g teret kapott. A dornachi �zemben az els� k�z�tt honos�tott�k meg a sz�m�t�g�p �ltal vez�relt automata szab�sz- �s k�t�g�peket. Nem kevesebb fant�zi�val sokszorozt�k meg a m�rk�t: a Cerruti 1881, a Crisca, a Kemper, a Laurel, az Apriori, a Seasons, a Natalie Acatrini, a Marie Gray �s a St. John - voltak�ppen mind k�l�nb�z� �rfekv�s� - �s term�szetesen m�s-m�s c�lcsoport sz�m�ra konstru�lt - Escada-vonalakat k�pviselt. K�z�l�k ma az Apriori �s a Laurel �li tov�bb �n�ll� �let�t. Mindezeket az 1990-ben alap�tott kozmetikai v�llalkoz�s, az Escada Beaut�, �s az 1991-ben Amerik�ban, Nagy-Britanni�ban �s N�metorsz�gban pontosan azonos id�ben bevezetett, az�ta sz�mos taggal gyarapodott parf�m-vonal t�mogatja. De az Escada m�rkan�v ma m�r t�sk�kat, b�rruh�zati cikkeket, napszem�vegeket, sportruh�zatot, cip�t, �r�t, s�lat �s kend�t, feh�rnem�t, s�t nemesf�m, illetve bizsu �kszereket is f�mjelez.

Az alap�t�-tervez� sikerei cs�cs�n, 56 �ves kor�ban hunyt el. Hal�la nem csak �rzelmileg d�lta f�l a c�get: gyorsan kider�lt, hogy Margaretha �rad� kreativit�sa nem egyk�nnyen p�tolhat�. El�sz�r Michael Stolzenburg vette �t a vezet� tervez� feladatait, aki szint�n sikerrel, de visszafogottabb st�lusban sz�l�totta meg az �lt�zk�d�sben �nk�nyeztet�s egyik eszk�z�t keres� ig�nyes n�ket. A c�g id�vel �j tulajdonoshoz v�ndorolt, ekkor l�pett sz�nre friss szellemi er�forr�sk�nt az 1963-ban sz�letett Scot Brian Rennie, aki a fejleszt�sbe m�s brit �s n�met tervez�ket is bevonva sz�les�tette az Escada-h�dol�k k�r�t.

Az Escada est�lyi ruh�i �gy rendszeresen jelen vannak a designer-divat hivatalosnak ugyan nem min�s�tett nagy seregszeml�j�n, az Oscar-d�jak �tad�s�n is. De az elfogadotts�g tal�n enn�l is komolyabb jel�nek sz�m�t, hogy az Escada-m�rkacikkek sz�mos m�s divath�z alkot�sai mellett m�r ott forognak a modern divat "r�gis�geinek" vil�gm�ret� b�rz�j�n: a haszn�lt design-holmikra vad�sz�kat mindig nemes zs�km�nnyal kecsegtet� "vintage" h�l�zatok virtu�lis kirakataiban is. Mindek�zben folyik az �j fogyaszt�i k�r kinevel�se, illetve megh�d�t�sa: n�h�ny �ve gyerekruh�kkal b�v�lt az Escada v�laszt�ka, s a t�bbi luxusm�rk�hoz hasonl�an poz�ci�t szereztek K�n�ban is. Tal�n nem v�letlen�l, hiszen �j tulajdonos ide vagy oda, az Escada eln�ki sz�k�ben tov�bbra is a dolgokat kezdett�l szorosan kez�ben tart� Wolfgang Ley �l.

Forr�s: burda.hu